Mielőtt komolyabb témákba vágnánk, muszáj megemlékeznünk néhány apróságról -- a szó legszorosabb értelmében -- amiket nem lehet megkerülni, bocsi. De ígérem nem fog fájni, és senkinek nem fog beletörni az agyveleje sem. Így az elején beszéljünk egy kicsit az atomokról!
Az atomok világunk parányi építőkövei, azok az csöpp kis valamik, amik mindent felépítenek a szobanövénytől az ablaküvegen át a sarki hamburgeresig. Az atomok annyira pici részecskék, hogy önmagukban még speciális mikroszkóp alatt sem láthatóak. Ez az animáció megmutatja, mekkora is egy atom egy molekulához, vagy akár az univerzumhoz képest. Kattints a bal szélső képre, ekkor látod az atommagot. Aztán húzd az alsó csúszkabizbaszt balra, hogy mást is láss:
Copyright 2012. Magnifying the Universe by Number Sleuth
De miből is áll egy atom? Van neki magja, és van egy külső „héja”. A mag, ahogy a fenti animációban is látszik, csak kicsiny részét teszi ki az atomnak. Képzeld el, hogy egy atom magja cseresznye méretű. Ha ezt a cseresznyét bevisszük egy focipálya közepére, az atom széle valahol a pálya szélénél lenne. Nem semmi méretek, ugye?
De hogyan is képzelhetünk el egy atomot? Az ókori görögöktől kezdődően sok tudós foglalkozott a kérdéssel. Ebből születtek meg az atommodellek, amik megpróbálják leírni, hogyan is nézhet ki egy atom. Legegyszerűbben talán úgy képzelhetjük el, mint a naprendszerben a bolygókat. Az atommag a nap, és körülötte keringenek az elektronok, mint a bolygók:
Oké, oké, de mi az az elektron? Meg ez a proton, és neutron? A proton és a neutron azok a még apróbb részek, melyekből az atommag áll össze. A proton pozitív töltésű, a neutron semlegesebb, mint Svájc. Az elektronok, amik az összes bigyó közül a legkisebbek, negatív töltésűek.
Egy atomban ugyanannyi proton (pozitív részecske) van, mint elektron (negatív részecske), így kiütik egymást, és kifele tök semleges lesz az egész. Az atomban a protonok a főnökök, az ő számuk dönti el milyen anyag lesz az atomból. Mondjuk ezt azért nem egy demokrácia, komoly, diktatórikus törvényeknek kell megfelelnie szegény protonoknak -- és ezeket a törvényeket a természet alkotta. Itt van például az arany meg a higany: atomjaik mindössze egy protonban térnek el, aztán micsoda különbség van!
A protonok az atommagban olyanok, mint a lányok a házibuliban, akik véletlenül összeöltöztek: nem igazán bírják egymást, és ha tehetnék, kilöknék az ajtón a többieket. Ez persze nem történik meg csak úgy, ám ennek pontos okairól nálunk sokkal okosabb emberek gondolkodnak napi nyolc órában. De azt lehet tudni, hogy a neutronok azért vannak ebben a buliban, hogy egy kicsit visszafogják ezeket a protonokat, hogy ne bántsák már egymást.
Amikor pedig az atomok megunták az egyedüllétet, csapatokba verődnek, és létrehoznak valami nagyobbat. Ezek lesznek a molekulák.
